December 5., péntek

Tegnap este eléggé meglepődtem, mikor Kinga felhívott 11-kor, hogy vigyek másnapra karácsonyi díszeket, és a választ meg sem várva letette a telefont. Gondolom körbetelefonált az egész osztályban. Ez azért elég bizarr. De Kingára vall. Persze reggelre már teljesen kiment a fejemből, így a nagymamám nyomott a kezembe egy fagyöngyöt mielőtt kiléptem volna a fagyos decemberi hidegbe. Nyomtam egy puszit az arcára köszönetképpen. Legalább valakinek van esze a családban.
A suli előtt éppen a tegnap esti szánkózást vitattuk meg. Mondhatni elég sokat nevettünk. Dave ugyanis éppen valami trükköt akart bemutatni, ami szerintünk nem is létezik, amikor hatalmasat zakózott. Először mindenki megijedt, mivel Dave állából elkezdett folyni a vér, de aztán már nem bírtuk röhögés nélkül. Dave se. A szülei halálra aggódták magukat mikor hazatérve konkrétan úgy nézett ki mint egy szereplő a walking dead-ből, de Dave annyira nevetett, hogy el sem tudta mondani mi történt. Na mindegy, éppen benne voltunk a témában mikor megérkeztek a lányok. Reni egy pár szatyornyi díszt szorongatott, Virág táskájából lógott ki pár égőnek kinéző valami, Kinga meg persze két doboznyi díszt hozott magával. Ahogy odaért, egyből körbekérdezett. Én felmutattam a fagyöngyömet, Ricsi is előrángatott valamit a táskájából, Zsolti pedig büszkén mutatott fel egy kis harangot.
-Azt a kis harangot hoztad? Mégis mit kezdjek vele? Nyeljem le. - lehet nem is lenne rossz ötlet.
-Jó lenne. - vágta rá Zsolti, mire összeröhögtünk. Veszekedtek még azon, hogy Dave miért nem hozott semmit, ugyanis Zsolti nem igazán van otthon a vallásokban. Eltartott neki egy ideig, míg leesett neki, hogy Dave miért nem karácsonyozik. Zsolti és Kinga veszekedése közepette elmeséltük Reniéknek Dave sebének történetét, amin persze jót mosolyogtak.
Miközben mentünk befele, Reni hirtelen elkapta a karomat és arrébb húzott. 
-Figyelj. Másold le szó szerint, az egészet. - milyen kis parancsolgatós kedvében van. Ez aztán nem megszokott. Lenéztem a papírdarabra. Elég hosszúnak tűnik.
-Mi ez? - kérdeztem miközben lekaptam a sapkám és megigazítottam a hajam.
-A fösvény. Próbáltam egyszerűen írni, az egyszerűbbnél is egyszerűbben. Van benne hat szóismétlés és négy helyesírási hiba, az egészet másold le, így hiteles lesz. - ez vajon mennyi idejébe kerülhetett? Kicsit bűntudatom volt, hogy miközben én tegnap este szánkóztam, ő az én dolgozatomon ült, ami egyébként teljesen kiment mára a fejemből. És még direkt helyesírási hibákat is rakott bele. Le a kalappal. nem tudok mást mondani. Nem tudtam nem mosolyogni miközben kivettem a kezéből a lapot.
-Azt mondtad, hogy jó, amit írtam. - néztem fel rá egy pillanatra.
-Tudom. De ha megmondom, hogy rossz, akkor nem tudsz elmenni szánkózni, és akkor lemaradsz Dave horzsolásos sztorijáról. - vonogatta a vállát, mintha csak természetes lenne. Félek, hogy a végén tényleg az lesz és gyűlölöm kihasználni az embereket.
-Rendes vagy. Kösz. - mosolyogtam rá és elindultam felfelé a lépcsőn. A teremben már eluralkodott a káosz, mindenki ordibált mindenkivel szokásosan. Leültem a helyemre és elővettem egy lapot, amire majd átmásolom francián a beadandót. Hirtelen Dave termett ott mellettem. 
-Miért vonultatok félre? - dobolt az asztalon kíváncsian.
-Megírta az irdalom beadandómat. - emeltem fel a lapot. Dave összeráncolt szemöldökkel nézett hol a lapra, hol pedig rám. 
-Mondanám, hogy rendes lány, de emögött több áll. - elmélkedett Dave, majd hátrament a helyére. Ricsire néztem, aki csak egyetértően bólogatott. Éppen mondtam volna neki valami ellenérvet, de Reni lépett be a terembe, így inkább csöndben maradtam és elkezdtem másolni az esszét.
Francián sikerült is lemásolni az egészet, így irodalmon mikor Kardos szólította a három embert, feltápászkodtam, és Dave barátommal együtt kivittem a beadandót. Egyedül Robi felejtette el megcsinálni. Az indok az volt, hogy új rekordot állított fel egy számítógépes játékban, ami még Andrisénál is jobb volt. Dave dolgozatát egyébként az apjának egy munkatársa írta meg, szóval ő se sokat szenvedett vele. Dave dolgozatára azt mondta, hogy jónak tűnik, de azért majd ellenőrzi, hogy nem az internetről szedte-e le. Ezután jött az enyém. Egy jó darabig azt olvasgatta. Én teljesen nyugodtan ültem a helyemen, Reni viszont összevissza mozgolódott, dobálgatta a haját, csavargatta, dobolt az asztalon vagy éppen a térdén. Tiszta ideg volt. Jót mosolyogtam rajta, ugyanis kizárt, hogy Kardos rájöjjön. Főleg ezekkel a helyesírási hibákkal. 
-Jó, ez már valami. - bólintott felém mikor már nagyjából harmadjára olvashatta újra, de nem tudott belekötni semmibe. tartott egy kiselőadást, végül a helyesírási hibák miatt négyest adott rá. Mikor Kardos hátat fordított nekünk, lepacsiztam gyorsan Ricsivel, aztán előrehajoltam Renihez. Óvatosan hátrafordul, de közben már jegyzetelt.
-Kösz. - súgtam oda neki, mire elmosolyodott. Ő is boldog és megkönnyebbült volt. És csak neki köszönhetem ha nem fogok megbukni. Nem tudom mivel érdemeltem ki, de hálás vagyok.
Osztályfőnökin kidíszítettük a termet Kinga vezénylésével. Ergo semmiképp nem vehettük lazán a dolgot. De legalább a tv mehetett közben. Egy óra alatt meg is voltunk, és kissé izgatottan mentünk le az udvarra, ugyanis a következő órán következett a húzás. Beszéltük az udvaron ki kit húzna szívesen, és mit venne az illetőnek. Zsolti például egy ásót venne Dave-nek, hogy eláshassa végre magát. De felmerült még a guminő is Zsoltinak, tehát volt itt sok ötlet. 
Valamiért kicsit csalódott voltam, mikor a kihúzott cetlin Kinga neve szerepelt. Ti mit vennétek a sátánnak? Mit lehet adni egy olyan embernek, akinek semmi sem felel meg úgy, ahogy van? Na mindegy, nagymamám otthon van az ilyen dolgokban, majd ő segít választani. 
Délután még mindig eléggé fel voltam dobva az irodalom jegy miatt, így meg is beszéltem a fiúkkal, hogy jöjjenek át este és tartsuk meg a szokásos maratonunkat. Persze mind benne voltak, így ismét egy remek hétvége elé néztünk. És nem bukok irodalomból!!!