Translate

2014. július 10., csütörtök

Szeptember 13., szombat

Mozi nap. Tegnap a parkban összebeszéltünk, így ma elég sokan gyűltünk össze a plázában egy mozira. Igazából fogalmam se volt, honnan lettek ennyien, de mikor megláttam Davet minden világot lett.
-Te hívtad ezeket mind ide? - kérdezte felvont szemöldökkel.
-Én csak jót akartam. ha már mozizunk, tegyük sokan! - lelkesedett, de mikor meglátta, hogy nem rajongok az ötletért, csak behúzott nyakkal arrébb ment beszélni valakivel. Mikor beültünk a terembe én Ricsi mellé huppantam le, mellém azonban Edina telepedett le. Segítségkérőn néztem Ricsire, de ő sem tudott mit csinálni. Neki is valami ragadós csaj ült a másik oldalán. Megpróbáltam a filmre koncentrálni, de pechemre Edina totál kihasználta, hogy ijesztő és végig a karomba kapaszkodott. Olykor odamosolyogtam neki nyugtatásképpen, de olyankor még közelebb bújt. A film végén már szinte az ölemben ült. Megkönnyebbülés volt felállni és lerázni magamról. A film egyébként jó volt. Már amennyit láttam belőle. Csodálatos. Nem volt már kedvem semmihez, inkább csak a szobámban ülve csináltam a szokásos programot. Dobozos kólával ültem a tévé meg a gép előtt és hol ezt, hol azt néztem. Este fent maradtam olyan sokig, hogy tudjak egy kicsit az amerikaiakkal beszélni. Pontban hajnali kettőkor csörgött is a skype és egyszerre négyen ordibálták be a nevemet. Mosolyogva néztem végig rajtuk. Már hiányoznak.
-Mizu tesó? Jó a suli? - kérdezte Greg.
-Minden oké itt. - válaszoltam röviden és tömören. Nem is foglalkoztam tovább ezzel a témával, inkább az ottani történésekről kérdeztem őket. Pár percig beszéltem velük, de az idő alatt legalább négyszer röhögtem fel hangosan. Ez hiányzott már egy hosszú hét után. Elköszöntem tőlük, mert már nagyon fáradt voltam, magam mellé tettem a laptopom és szinte abban a pillanatban el is aludtam.

1 megjegyzés: