-Sziasztok. - köszönt félénken. A lehető leglazábban odavetettem egy "sziát", majd tovább nézegettem a telefonomat, amin persze semmi érdekes nem volt. Ricsi ezt észre is vette és amíg Dave Reniéknek magyarázott valamiről, ő oldalba bökött amolyan "ne feszengj" stílusban.
-Ez vicces lesz. - kaptam el Zsolti utolsó mondatát. Én persze már tudtam miről van szó, szóval visszafojtott mosollyal néztem, ahogyan Dave kiszáll a sötétített üvegű autóból.
-Ne hívogasson! Fogalmam sincs, miről beszél! - üvöltötte, majd egy mozdulattal kirántotta a füléből a headsetet. Miközben odasétált hozzánk, ránéztem Renire, aki érdeklődve figyelte a jelenetet. Naná, hogy még mindig nem értette.
-Halljátok, Halljátok, tegnap este óta pizzát akarnak rendelni a számomon. Valami marha összekeverte, és egy pizzéria honlapján van a számom! Rémes, apám most fogja letiltatni, mert már nem győzzük elismételni, hogy semmilyen duplasajtos akcióról nem tudunk. - rázta a fejét idegesen. Mellettem Ricsi meg-megrázkódott a nevetéstől. - Veletek miújság? - nézett ránk érdeklődve. Ekkor nem bírtuk tovább, mindhármunk hangosan felnevetett.
-Szerintetek ez vicces? - válaszolni nem tudtunk, mivel a fulladás kerülgetett, szóval Reniékhez fordult. Szerintük vicces. - tárta szét a karját.
-És végül tudtak rendelni a pizzériából? - kérdezte Virág. Ricsivel összenéztünk és még hangosabban röhögtünk fel.
-Mit tudom én? Kit érdekel? Nem érted, hogy hajnalig csörgött a mobilom? - siránkozott Dave.
-Miért nem kapcsoltad ki? - kérdezte Reni. Ricsivel és Zsoltival összenéztünk, majd egy nagy "húúúú"-val díjaztuk a kérdését. Okos lány, mit ne mondjak. Mondjuk felettébb idegesít, hogy nem röhögött ezen a sztorin. A fenébe, nincs humora? És ez engem miért érdekel?
-Én sose kapcsolom ki, mi van ha fontos hívás érkezik? - Reni beharapta az alsó ajkát, láthatólag nem tudott válasszal előrukkolni. Ekkor Kinga és az a-s lányok jöttek oda hozzánk. Edina (azt hiszem ez a neve) feltűnően integetett felém. Lazán visszaintettem, majd a telefonomat kezdtem el nyomkodni.
Nem tudjátok, mi volt tegnap a pizzériával? Edzés után rendelni akartunk, de egy bunkó kezelő egyfolytában letette! - Kinga kérdése után mindenkiből egyszerre robbant ki a nevetés. Még Reni is elmosolyodott. Hurrá, érti a poénunkat. Jó pont. Ezután jó hangulatban léptünk be a zajos aulába, ahol Máday már csak minket várt.
-Antai-Kelemen, Pósa! Gördeszkák hangját véltem felfedezni az első emeletről, nagyon remélte, hogy nem ti voltatok! - kiáltott ránk vicsorogva.
-A tanárnő semmivel nem tudja bizonyítani, hogy mi lettünk volna. - szólt Ricsi, mire Máday összehúzott szemmel nézett rá.
-Rajtatok tartom a szemem! Indulás órára! - terelt minket arrébb és egy végzőssel kezdett el kiabálni.
A teremben mindenki üvöltött és röhögött, a pizzás sztori nagy sikert aratott. És nem csak a mi osztályunkban. Az órák unalmasan teltek, viszont eléggé zavart az előttem ülő lány. Nem azt mondom, hogy idegesít, de azért mégis. Idegesít, hogy mennyire nem érdeklem. Órák után a suliboxból szedtem ki a focilabdát, ugyanis az osztályból többen kipróbáljuk a focit a nyílt szakkörök hetén. Már éppen csuktam be az ajtót, mikor megláttam, hogy Reni és Neményi beszélgetnek a folyosón. Reni mosolygott rá. A folyosó végén észrevettem Zsoltit, aki fejét csóválva nézett rájuk, majd felém fordult és elkiáltotta magát.
-Hé, Cortez, rúgd már ide! - vigyorogva passzoltam neki, ő pedig feltartott hüvelykujjal vette tudomásul, hogy Neményi távozott, Reniék pedig jönnek a focira.
Igazából nem annyira vonzott a foci, csak ki akartam próbálni a többiekkel. A lelátó egyik oldala dugig megtelt, én mégis egyetlen lányt kerestem a szememmel. Na jó, ez hülyeség. Kezdek begolyózni. Ezután próbáltam százszázalékosan csak a focira koncentrálni, Ricsiékkel néha elhülyültük, de egyébként klasszul ment. És végül Ricsi, Dave és én is bejutottunk, Zsolti pedig cserének. Negyediknek egyébként egy a-s fiú jutott még be. Hirtelen rengeteg ember gyűlt körénk és gratulálni kezdtek mindnyájunknak. Mosolyogva elfogadtuk és megköszöntük, de mihamarabb próbáltunk elszabadulni. Mikor már éppen szabadultam volna, megláttam, hogy Reni Virággal együtt távozik az udvarra vezető kijáraton. Ennyit arról, hogy örül a bejutásunknak. De kedves. Én is örülök. Pff.
Ricsivel indultam el hazafelé. Szokásunktól eltérően csendben gurultunk egymás mellett. Végül ő szólalt meg elsőként.
-Nem ment oda Reni. - mondta, mire felvont szemöldökkel néztem rá. Erre elnevette magát.
-Na jó, nem megy ez nekem. Tetszik? - kérdezte, mire magam elé meredve gondolkoztam.
-Talán igen. Vagy inkább csak idegesít, hogy nem érdeklem. Tudod, én mindenkinek az esete vagyok. - vigyorogtam rá, mire felröhögött.
-Vágom. De nincs gáz ugye? - fordította komolyra a szót.
-Majd elfelejtem. - vontam vállat, majd elköszöntem tőle, mikor befordult az utcájukba. Míg hazaértem, gondolatba eldöntöttem, hogy véget vetek ennek valahogy. Nem szabad így éreznem iránta. Nem csak azzal van a baj, hogy osztálytárs. Valószínűleg teljesen hidegen hagyom. Nekem is úgy kell tennem, mintha fordítva is ez lenne a helyzet.
-Milyen volt a suli? - kérdezte nagymamám mikor megérkeztem. A falnak támasztottam a deszkámat és lehuppantam mellé a kanapéra.
-Csak a szokásos. Kardos utál, felvettek a focira, az a-s lányok nem hagynak békén, Renin nem tudok kiigazodni. - hadartam el egy szuszra.
-Aranyos lánynak tűnik ez a Reni.
-Igen, az. - mosolyogtam rá és felmentem a szobámba. Megírtam az angol és a franciaházit, a többivel nem igazán foglalkoztam és belenéztem a Lost új részébe. Felmentem msn-re és közben néha válaszolgattam az embereknek. Facebookon visszajelöltem az embereket, ezzel megvolt a mai közösségi oldallal való foglalkozás.
-Cortez, jössz vacsorázni? - kopogott be nagymamám.
-Most nem vagyok éhes, köszönöm. - mondtam neki kedvesen, mire megértően bólintott és kiment. Mivel még nem tudtam elaludni (lehet, hogy kevesebb kólát kéne inni), hajnalig videójátékoztam, végül nagy nehezen 3 körül elaludtam.
Ez írtóklassz :3 imádom
VálaszTörlésWow.Ez tényleg nagyon jó.
VálaszTörlésNagyon klassz😜
VálaszTörlés